a napelem, a jelen átalakítója

A napelem a fényenergiát alakítja villamos energiává. Technológia szerint két nagy csoportba oszthatjuk őket: vékonyfilm régetű és kristályos napelemek. A kristályos napelemek újabb két típusra oszthatók: poli- és monokristályos napelemekre. Ez utóbbinak nagyobb a hatásfoka, azaz kisebb felületen nagyobb teljesítmény fér el. A mono és a vékonyfilm ötvözésével születtek meg a hibrid technológiájú napelemek, melyek jelenleg a “legerősebbek”.

tovább >>>

Vékonyfilm, azaz amorf napelemek: legtöbbünk első “napelemes rendszere” volt a ’80-as évek végén elterjedt karórákba, zsebszámolókba épített verzió. Az amorf napelemek hatásfoka a leggyengébb, viszont az alacsony költségű, és gyors gyártási technológiának köszönhetően nagyon népszerű volt. Főként szabadba telepített, ipari méretű rendszerekhez használták. Napjainkra a kristályos napelemek ára olyannyira lecsökkent, hogy a gyenge hatásfokú vékonyfilmes napelemeket szinte teljesen kiszorítják a piacról. Az amorf napelemeknek azért maradt még további két jó tulajdonsága: ez egyik, hogy a teljesítményüket a napsütés mértékével szinte egyenesen arányosan képesek leadni, tehát árnyékban, vagy akár szórt fénynél is relatív jól teljesítenek. A másik előnye a legtöbb kristályos panellal szemben, hogy a keret nélküli változataik a tetőn egy nagyon homogén felületet képeznek, ezáltal exkluzív, luxus napelemes rendszerek építhetők belőlük. Mindezen előnyök ellenére ezek a napelemek lassan eltűnnek a piacról, mert a kristályos napelemek ára az elmúlt 10 évben rohamosan csökkent, a vékonyfilmes napelemek telepítése pedig már nem gazdaságos.

A kristáyos napelemek fő alkotórésze a szilícium. A blokkokba “öntött” szilíciumot hártya vékonyra szeletelik: ezekből lesznek a kristályos napcellák. A félvezetőből álló cellákat megfelelő sorrendben összeforrasztják, majd egy edzett, kiváló fényáteresztő képességgel rendelkező biztonsági üvegre, ún. szolárüvegre ragasztják (cellákat ragasztóba ágyazzák), és hátulról egy műanyag fóliával laminálják (vagy egy második üvegréteget ragasztanak a hátoldalra). A legtöbb napelem hátuljára kerülnek a csatlakozódobozok, 2 szolárkábel-kivezetéssel, ill. szolár csatlakozókkal (pozitív és negatív pólus). A napelemeket általában egy alumínium keretbe foglalják, ezzel védik a szállítás, ill. telepítés közbeni mechanikai sérülésektől. A keret lehet natúr alumínium vagy feketére eloxált. A full black, azaz tiszta fekete napelemeknél a laminálás fekete fóliával történik, így különleges, kifejezetten esztétikus napelemet kapunk.

a napelem, a jelen átalakítója

Vékonyfilm, azaz amorf napelemek: legtöbbünk első “napelemes rendszere” volt a ’80-as évek végén elterjedt karórákba, zsebszámolókba épített verzió. Az amorf napelemek hatásfoka a leggyengébb, viszont az alacsony költségű, és gyors gyártási technológiának köszönhetően nagyon népszerű volt. Főként szabadba telepített, ipari méretű rendszerekhez használták. Napjainkra a kristályos napelemek ára olyannyira lecsökkent, hogy a gyenge hatásfokú vékonyfilmes napelemeket szinte teljesen kiszorítják a piacról. Az amorf napelemeknek azért maradt még további két jó tulajdonsága: ez egyik, hogy a teljesítményüket a napsütés mértékével szinte egyenesen arányosan képesek leadni, tehát árnyékban, vagy akár szórt fénynél is relatív jól teljesítenek. A másik előnye a legtöbb kristályos panellal szemben, hogy a keret nélküli változataik a tetőn egy nagyon homogén felületet képeznek, ezáltal exkluzív, luxus napelemes rendszerek építhetők belőlük. Mindezen előnyök ellenére ezek a napelemek lassan eltűnnek a piacról, mert a kristályos napelemek ára az elmúlt 10 évben rohamosan csökkent, a vékonyfilmes napelemek telepítése pedig már nem gazdaságos.

A kristáyos napelemek fő alkotórésze a szilícium. A blokkokba “öntött” szilíciumot hártya vékonyra szeletelik: ezekből lesznek a kristályos napcellák. A félvezetőből álló cellákat megfelelő sorrendben összeforrasztják, majd egy edzett, kiváló fényáteresztő képességgel rendelkező biztonsági üvegre, ún. szolárüvegre ragasztják (cellákat ragasztóba ágyazzák), és hátulról egy műanyag fóliával laminálják (vagy egy második üvegréteget ragasztanak a hátoldalra). A legtöbb napelem hátuljára kerülnek a csatlakozódobozok, 2 szolárkábel-kivezetéssel, ill. szolár csatlakozókkal (pozitív és negatív pólus). A napelemeket általában egy alumínium keretbe foglalják, ezzel védik a szállítás, ill. telepítés közbeni mechanikai sérülésektől. A keret lehet natúr alumínium vagy feketére eloxált. A full black, azaz tiszta fekete napelemeknél a laminálás fekete fóliával történik, így különleges, kifejezetten esztétikus napelemet kapunk.



Székhely: H-9400 SOPRON, Balfi út 87.